Mark Passio egy kilépett sátánista és okkultista, félig vallásos római katolikus családban nőtt fel Pennsylvania-ban. Miután a vallása elkedvetlenítette és úgy érezte, a vallás nem más, mint egy kontrollmechanizmus a családja és a társadalom részéről, dühös lett és őszinte gyűlölettel kezdett viseltetni a szervezett vallások iránt. Középiskolás korában - mivel nem volt más igazi tudásalap, ami felé közeledhetett volna, és formát keresett a szervezett vallás elleni lázadásra - felfedezte magának a sátánizmust és sötét okkultizmust, amit élete azon szakaszában a szervezett vallások tökéletes antitézisének hitt. Később rájött, hogy óriásit tévedett. Miután megismerte a Sátán Egyházát működtető alapelveket és felfedték előtte ideológiájuk lényegét, mély felháborodásában otthagyta azt az (alacsony rangú) sátánista csoportot, amelynek addig tagja volt. Belevetette magát a szabadságfilozófiák tanulmányozásába és ma előadásokat tart ezen okkult ideológiák társadalomra gyakorolt hatásairól és azokról az alapelvekről, amelyeknek megértése alapvetően szükséges ahhoz, hogy az emberiség visszanyerhesse szabadságát.

Mark sok éven keresztül vonzódott a sátánizmushoz. „Sokan, akik nem vesznek részt a sátánista kultuszokban, megijednek amikor a sátánizmusról hallanak. Úgy tűnik, hogy nem értik a filozófiáját, vagy hogy mi is ez valójában. Sokaknak van egy kép az elméjükben arról, hogy milyen is lehet, de valójában nagyon különbözik attól, mint amit a legtöbb ember gondol erről.” Egy bizonyos értelemben a sátánizmus a vallás ellentéte, és homlokegyenest ellentéte MINDEN erkölcsiségnek. Mark beszámolójában azokról a sátánista és sötét kultuszok alapjairól olvashatunk, amik a világ nagy részét irányítják manapság.

AZ EGO-VAL VALÓ AZONOSULÁS PROBLÉMÁJA

Az egyik legnagyobb problémánk jelenleg, hogy az emberek azonosítják magukat az ego-jukkal. Az emberek különböző szerepeket játszanak az életben. Valaki talán a szülő szerepét játssza, vagy azt, amit a munkája során csinál, mondjuk eladóként. Ezek helyzetek, illetve a személyiség életének aspektusai. Ezek azok, amit az emberek csinálnak, de ezek nem ők maguk. Néhányuknak vannak testvérei, így tehát ő maga is testvére valakinek. Ez egy aspektusa az életüknek. Szóval az emberek különböző helyzetekbe és különböző szerepekbe kerülnek az életük során. Ezek mind különböző „ego"-k, amiknek egy bizonyos, illetve néha különböző módon kell cselekedniük és viselkedniük mindegyik ilyen helyzetben.

Az ego-val való azonosuláskor következik be az, hogy elkezdünk hozzáragadni az egyik szerepünkhöz vagy életaspektusunkhoz és elkezdjük úgy látni magunkat, mintha az a szerep lennénk mi magunk, mintha az lenne a saját identitásunk, és nem csak az egyik szerep a sok közül, amit az életünk során játszunk. Azonosítjuk magunkat ezzel a szereppel és felvesszük ezt saját identitásunkként - egy vagy akár több szerepet ezekből a bizonyos ego-szerepekből. Például kérdezd meg valakitől: „Ki vagy te?" Azt fogja mondani: „Én taxisofőr vagyok" vagy „Rendőr vagyok". De vajon tényleg ezek ők VALÓJÁBAN, vagy ez csak a munkájuk, amit minden nap el kell végezniük, hogy pénzt keressenek? Az a szerep talán az, ami alapján a saját identitásukat meghatározzák, de ők valójában nem ez a szerep – ezt jelenti az egoval való azonosulás. A valóság az, hogy egy személy képes bármi másra, akár munkaként, akár hobbiként bármikor, amikor csak akarja. Meg tudja változtatni ezt, és felvehet egy új ego-szerepet akármikor, ha úgy dönt. Csak azért, mert jelenleg katona vagy orvos, nem jelenti azt, hogy mindig az volt és mindig az lesz.

A probléma akkor kezdődik, amikor az emberek bezárják magukat ezekbe a szerepekbe és úgy tekintenek rájuk, mintha azok lennének ők maguk, és nem tudnak elképzelni bármi más identitást maguknak azon a bizonyos szerepen kívül. Ez egy módja annak, hogy limitálja a tudatosságot és megállítsa a kiterjeszkedő emberi tudat fejlődését és belehelyezi egy aprócska, korlátozott dobozba, ami azt mondja, hogy minden, ami azon szerep paraméterein kívül esik, az nem én vagyok. „Ez vagyok én. Rendőr vagyok ebben a városban és szülő. Ez minden. Ez minden, ami vagyok." Nem. Ez csak néhány dolog, amit a valóságban csinálsz.

TEKINTÉLYELVŰ SZEMLÉLETMÓD

Ezekhez az ego-szerepekhez való kötődés nagyon erőteljes lehet, különösen a tekintélyelvű szemléletmód esetén és olyan munkaköröknél, mint a hadsereg, rendőrség és különböző kormányzati szerepek. Látható továbbá az oktatás területén is azoknál az embereknél, akik magas pozíciókban vannak nagy egyetemeken, vagy akár iskolaigazgatók esetében. „Én professzor vagyok, és ez vagyok én. Ez az életem és ennyi." Ezért van az, hogy ezek az emberek nem képesek meghallani azokat az információkat, amik ellentmondanak annak, amit önmagukról gondolnak, vagy az információkat, amelyek bírálják az adott szervezetet/intézményt, amikkel az ego-jukat azonosították, vagy azt a tevékenységet, amivel önmagukat azonosították. Ha „rendőrállamról" beszélsz egy rendőrnek vagy megpróbálsz egy katonával beszélni az országod imperialista szemléletmódjáról, nagyon nehéz lesz számukra leválasztani magukat arról a szerepről katonaként, vagy rendőrként, amivel ők azonosították magukat és ez meggátolja bennük, hogy képesek legyenek látni, vagy akárcsak meghallani az igazságot, vagy hogy mi zajlik ténylegesen a világban az időnek ezen pontján. Ők nem akarják meghallani ezt, mert azt gondolják: „Hé, én részt veszek ebben. Ez vagyok én!"

Elmagyarázhatod egy tanárnak pontról pontra, hogy hogyan is zajlik a jelenlegi oktatási rendszer a történelemnek ezen a pontján. De mivel az a személy részt vesz ebben a rendszerben - a tanár szerepében - nem fogja meghallani. Elmondhatod neki, de nem fog benne táptalajra lelni, mert az gondolja majd: „Nos, ÉN tanár vagyok, és tudom magamról, hogy JÓ EMBER vagyok, és mivel én részese vagyok ennek a rendszernek, nem lehet úgy, ahogy te mondod, vagy amit a tények állítanak." Ez a veszélye annak, ha az emberek beragadnak abba, hogy az ego-jukkal azonosítják önmagukat. Így aztán saját akaratukból, szándékosan vesznek részt a gonoszságban anélkül, hogy ők maguk rájönnének erre, mert a munkájukat vagy a viselkedésüket önmaguk lényegének tekintik, mindegy, hogy az a szervezet/intézmény, vagy tevékenység milyen kárt okoz másoknak, vagy a bolygónak. Ezért lehet olyan nehéz a világnézetükkel és hitrendszerükkel ellentétes információkat eljuttatni azokhoz az emberekhez, akik tagjai ezeknek a szervezeteknek. Ezért olyan fontos megértenünk, hogy mit jelent az, amikor az ego-nkal azonosítjuk önmagunkat és ezért fontos segítenünk megpróbálni és ledönteni ennek a korlátait, hogy megpróbáljuk kivinni az embereket a kondicionált szemléletmódjukból és abból a gondolkodásból, hogy „amivel foglalkozol, az vagy te." Nem az vagy. Hogy ki vagy, azt meg lehet változtatni a saját akaratlagos cselekedeteddel ebben a pillanatban, akármikor, amikor akarod. Ez arról szól, hogy önmagadba nézel és elkezdesz egy más perspektívából tekinteni önmagadra. Abba kell hagyjuk, hogy ahhoz a „történethez" kapcsoljuk magunkat, amiről folyamatosan azt mondjuk magunknak, hogy azok vagyunk mi. Az csak egy történet. Mély, fundamentális szinten valójában nem azok vagyunk.

MEGOLDANI A MEGOLDATLAN PSZICHOLÓGIAI PROBLÉMÁKAT

Ha elhagyatottsággal kapcsolatos problémáid, pszichológiai traumáid vannak és öngyűlöletben szenvedsz, akkor személyes segítségre szorulsz ahelyett, hogy parancskövető ölebként egy korrupt szervezetnek dolgozol, és kivetíted a problémáidat más emberekre. A pszichológiai dinamikát egyszerű nyelven kell értelmeznünk. Az állam és a különböző intézmények anyuci és apuci helyét veszik át azoknál az embereknél, akik mentális, fizikai vagy akár szexuális bántalmazást szenvedtek el gyerekkorukban. Ezek az emberek a legvalószínűbb jelöltek arra, hogy betöltsék a parancskövető balek szerepét ezekben a munkakörökben azoknál a korrupt intézményeknél, amiket a sátánisták és sötét okkultisták uralnak. Az ember nem tudja lerombolni belülről ezeket a negatív szervezeteket. Nem maradsz meg a sátánista szektában azzal a mentalitással, hogy márpedig te most az igazságot fogod terjeszteni a sátánista szervezeten belül és egy pozitív változás érdekében fejtesz ki valamilyen hatást. Ez kognitív disszonancia. El kell hagynod a szervezetet és úgy terjesztened a fényt, hogy ezáltal kívülről rombold le az egész struktúrát azzal, hogy felfeded a rossz dolgokat. Ez az, amit a pozitív szabadkőművesek tesznek. Egy igaz szabadkőműves fényteremtő. Egy fényteremtő lerombolja a negatív struktúrákat. Léteznek a fény oldalán álló szabadkőművesek, a fény oldalán álló kabballisták és még fény oldalán álló luciferiánusok is. Sokan tévesen hiszik, hogy a misztériumiskolák és ezoterikus tanítások mind rosszak lennének. Ez egyszerűen nem igaz. A negatív szervezetek mindegyikének van pozitív megfelelője és tanítása. Tudást hordoznak, amit jóra és rosszra lehet használni, a tudást birtokló személy szándékától függően. A tűz meleget is biztosíthat számodra és az ételt is meg tudod főzni vele, vagy arra is használható, hogy leégesd a házad. Az ezoterikus tudásnak ugyanez a jellemzője. Annak a megértésről szól, hogy mihez adod a közreműködésedet ebben a valóságban. A félelemhez, negativitáshoz és káros cselekedetekhez, vagy a fényhez, tudáshoz, igaz megértéshez, együttérzéshez és igazsághoz?

SZOLIPSZIZMUS, A NEW AGE-ES MEGTÉVESZTÉS

A New Age mozgalom ugyancsak félreértésben él. Ők abban hisznek, hogy csak a jó dolgokat propagáld és soha ne beszélj a rossz dolgokról. Ezzel a szemléletmóddal tulajdonképpen ártanak a közösségnek. Mert „amire nem figyelsz, attól az még továbbra is fennáll majd.” Amikor figyelmen kívül hagyod a negatív, gonosz dolgokat, amik körülötted zajlanak, azok továbbra is fennmaradnak. A New Age számos hívője megfordítja ezt és azt mondja, hogy minél inkább szembeszegülsz valaminek, az a probléma annál inkább fennmarad majd. Ez tulajdonképpen az, amikor nem megfelelő módon állsz ellent valaminek. Amikor az igazságnak állsz ellent, akkor pont a negatív következmények fognak fennmaradni. Amikor szembeszegülsz azzal, hogy részt vegyél a gonoszság, az igazságtalanságok, a világban zajló rossz dolgok felfedésében, akkor ez az állapot fog fennmaradni. Nem kell leragadnod és a megszállottjává válnod, de azzal, hogy tudsz arról, hogy mi zajlik és képes vagy hatékonyan kommunikálni is azt mások felé, azzal egy olyan pozícióban helyezed magad, amiben erősebbé válsz, és ezen a tudáson keresztül képes leszel másokat is ebbe a pozícióba emelni.

Nem hagyhatsz figyelmen kívül valamit és aztán várni, hogy elmúljon. Amikor figyelmen kívül hagyod a tüneteket, azok csak rosszabbá válnak, mert soha nem állítasz fel egy pontos diagnózist azokról a feltételekről, amik a problémát okozzák. Ezért van az, hogy a New Age mozgalom nem tud megoldással, valódi megoldással szolgálni az embereknek, mert figyelmen kívül hagyják a problémákat. Nem beszélnek a negatív dolgokról és ennél fogva soha nem jutnak el egy pontos diagnózishoz a kiváltó okokról. Enélkül nem tudod beazonosítani a megoldást sem. Végül vakon fogsz körbe-körbe szaladgálni megoldást keresve a problémára, amiről fogalmad sincs, hogy mi okozta eredetileg, szóval soha nem fogsz rájönni, hogy hogyan old meg. A sötét erők a hét 7 napján napi 24 órában cselekszenek, hogy elvegyék a jogaidat és szabadságodat. Amikor a jó emberek nem cselekszenek, azt mondják „ellenállok a negatívnak, az ellenállás pedig rossz, nem áldozom rá a figyelmem és az energiám, egyszerűen csak figyelmen kívül hagyom.” Ezért vagyunk mi itt - hogy ellenálljunk a gonosznak. A gonoszság csak akkor győzedelmeskedhet, ha a jó emberek nem tesznek semmit. Ehelyett nekünk inkább egy lázadást kellene vezetnünk a világban található összes gonoszság ellen.

ELMEKONTROLL

Nem érted, hogy az elménk már mekkora mértékben olyan, mint az övék. Nem érted, hogy milyen ponton áll a populáció jelenleg. Olyannyira elmekontrolláltak, hogy azt gondolod, ki kell menned és elmondanod nekik, amit megértettél a sátánizmusról és hogy mit látsz itt és hogy ki vesz részt ebben és azt gondolod, hogy ők majd befogadják azt, amit mondasz, hogy hinni fognak neked, hogy ennek eredményeként meg fognak változni. Azt gondolod, hogy a társadalom meg fog változni. Olyannyira tévedsz, hogy azt sem tudod, mennyire naiv vagy. A mentális manipuláció szintje, ami alatt az átlag lakosság áll, olyan hatalmas, olyan erőteljes, olyan totális, hogy ha a sátánisták mindannyian előállnának, mindannyian egyszerre, az összes szervezetből/intézményből azzal, hogy részt vettek ebben és azt mondanák: „sátánisták vagyunk, ebben és ebben vettünk részt, itt van, hogy miről szól az ideológiánk, ezt és ezt vonja maga után, így csináljuk, így működünk, így és így irányítjuk a médiát, így és így irányítjuk a katonai-ipari komplexumot, így és így irányítjuk a gyógyszer- és élelmiszeripart, a pénzügyi rendszert a pénzbe vetett hiten keresztül, a részleges fedezetű fiat pénznemeket, a rendőrséget, így és így irányítjuk őket az okkult szimbólumokon keresztül, stb. Ha előállnának és felfednék, hogy pontosan mit tesznek és hogyan és hogyan irányítják az emberek elméjét és az intézmények/szervezetek irányítóit az életük minden területén, AZ EMBEREK MÉG CSAK EL SEM HINNÉK NEKIK! Az alanyok elméje olyan mélyen kontrollálva lett, hogy még ők magunk, a sátánisták sem tudják kihozni őket az elmekontroll alól. A sátánisták tehetetlenek abban az értelemben, hogy már ők maguk sem tudják visszacsinálni azt, amit már véghez vittek, ők maguk sem tudnák leprogramozni az embereket erről.

A sötét okkultisták és sátánisták az átlagembereket „halottaknak” nevezik. Egy bizonyos értelemben az átlagemberek nem „élők”, mert olyannyira azonosítják magukat az életükkel, illetve amit életnek hisznek, vagyis az életük történetével, azzal a történettel, ami a valóságnak egy „moziváltozata”, amit nap mint nap vetítenek nekik az elméjükbe, mint egy mozivászonra. Nincs valódi tudásuk, így a gondolataik eltompultak. Nincs bennük empátia, együttérzés vagy érzelem a világban zajló igazságtalanságok iránt, amik másokkal, vagy akár gyerekekkel történnek, így aztán érzelmileg halottak. Egy bizonyos értelemben spirituálisan halottak, mivel a személyiségüknek nincs semmilyen spirituális aspektusa. A robotokhoz hasonlóan ők sem értik teljesen, hogy a tudat egy mély, univerzális szintjén kik és mik ők valójában. A tetteik eltompultak. Nem tesznek semmit a körülöttük folyó igazságtalanságok ellen, mert nincs tudásuk és nem érdekli őket. Meg kell értenünk, hogy nagyon nehéz, ha nem lehetetlen kihozni az ilyen fajta embereket az elmekontroll kondicionálásuk alól. Olyannyira kötődnek a börtönhöz, olyannyira kötődnek a hazugsághoz, hogy ők szeretik ezt a börtönt, szeretik a hazugságot, akarják a rabszolgaságot. Szeretik, mert nem vonja maga után annak a felelősségét, hogy gondolkodniuk kelljen. Ezek az emberek nem akarnak gondolkodni.

Szabadságunk a korrupt intézmények ezen elmekontrollált parancskövetőinek viselkedésétől függ, akik végrehajtják a sátánisták és sötét okkultisták ártalmait és akaratát az átlaglakosság ellen. Ezek a parancskövetők tévesen abban hisznek, hogy ha megmaradnak ebben a gyermeki érzelmi állapotban és nem kell gondolkodniuk vagy személyes erkölcsi döntést hozniuk, akkor ez valahogyan felmenti őket a tetteik személyes felelőssége alól.

A történetük nagyjából így néz ki a fejükben: „Engem bántalmaztak, elhagytak. Gyűlölöm magam. Nem akarok gondolkodni. Ez az az állapot, amiben most vagyok és ez az az állapot, amiben maradni akarok. Ez a tehetetlen, sérült kisgyerek akarok maradni, mert akkor nem kell felelősséget vállalnom senkiért, legfőképpen magamért nem. Ennél fogva nem akarok tudni semmiről. Nem akarok tanulni semmit. Nem akarom tudni, hogy mi megy a világban és különösen, hogy mi zajlik bennem. Ebben a tudatlanságban és teljes sötétségben akarok maradni, mert abban hiszek, hogy az felment engem a saját viselkedésem és tetteim felelőssége alól. Én csak parancsot/utasítást követek. Minden fizikai és anyagi szükségletem ki lesz elégítve és könnyedén végighaladok az életen azzal, hogy egyszerűen csak a pszichopata feletteseim ártalmas parancsait követem. Csak fizikai testből állok. Nincsenek mélyebb pszichológiai vagy érzelmi összetevőim. Legfőképpen szellemem nincs. Én csak atomok kollekciója vagyok, és úgy működöm, mintha egy halott gépezet lennék. Amikor az élet megszűnik, akkor ennyi volt, örök sötétség jön és a tudatom nem folytatódik semmilyen formában vagy valóságban.” Az egész az önutálatról, bántalmazás/elhagyatottság problematikájáról szól, amelyek korábban nem lettek feldolgozva az életükben. Amíg ezek a problémák nincsenek előásva és kezelve, addig ezek az emberek képtelenek saját maguk tiszteletére vagy arra, hogy tanulni akarjanak.

MEG LEHET-E MENTENI EZEKET A BALEKOKAT?

Nem vagyok túl optimista abban, hogy meg lehet változtatni az ember állapotát. Az elmúlt években kutatásaim és előadásaim során mindössze egy rendőrtisztet és egy katonatisztet ismerek, aki rászánta az időt, hogy megismerje az igazságot és aztán ennek hatására otthagyta a munkáját. Amíg el nem kezd több ember azzal foglalkozni, hogy felfedje és kitegye az igazságot mások elé, addig a dolgok nem fognak változni. Több embernek kellene elkezdeni beszélni a jó és rossz közötti különbségről. Több embernek kellene elkezdeni beszélni e világ intézményeiben zajló gonoszságról, leginkább a rendőrségnél és a hadseregnél. Amíg nem kezd el még több ember beszélni nyíltan erről olyanoknak, akik részesei ezeknek a korrupt intézményeknek, ne várd, hogy ezen a világon bármi megváltozzon a jó irányba. Az csak továbbra is egyre rosszabb és rosszabb lesz.

Ezek az emberek egy szektát képeznek. Ez egy titkos társaság. A rendőrség egy szekta. A hadsereg egy szekta, egy titkos társaság, amely leválasztja az embereket az átlag társadalomról. Egy elkülönített környezetben képezik ki őket. Szigorúan irányított rituális gyakorlatokon keresztül kondicionálják őket a kiképzőtáborokban mély, hipnotikus ismétlésekkel és kondicionálással. Ők egy szektát képeznek. Pontosan ugyanazokat a technikákat használják, amiket minden más szekta használ. Izoláció, ismétlés, „mi kontra ők” mentalitás, szegényes étrend, rituálék, trauma, alvásmegvonás, stb. Ezek a rendőrök és rendőrnők, katonák és katonanők betanított szektatagok, akár tudatában vannak ennek, akár nem.

Az előttünk álló feladat nem más, mint kivezetni a szektatagokat a hitrendszerükből. Ez az amit meg kell tennünk. Ez a feladata bárkinek, aki megérti ezt az információt. Hatalmas akaratot, tudást, kemény munkát és bátorságot igényel. Ez a valódi bölcsesség, elvégezni ezt a munkát, végrehajtani ezt a tettet.

VÉGE.

A cikk első része itt olvasható:

https://goodethungary.blog.hu/9999/12/31/mark_passio_a_satanizmus_kulturaja_a_mindennapokban_1_resz