Válogatás Simon Parkes beszámolóiból / 3. rész

simon_parkes_qa_2.jpgAz alábbi bejegyzésünk főszereplője ismét Simon Parkes, az ő közreműködésével futó, kéthetente sugárzott „Connecting Consciousness” című rádióműsor elmúlt másfél évének legérdekesebb hallgatói kérdéseiből állítottunk össze egy csokorra valót. Ahogy a korábbiakban már megismerhettük, Simon egy igazán különleges nézőponttal rendelkezik. Származása és tapasztalatai okán sokrétű magyarázattal tud szolgálni számos kevésbé ismert, nehezebben érthető, minden embert érintő, de az emberek többsége számára nem nyilvánvaló összefüggésről. Összeállításunkban a társadalmunkra nehezedő démoni eredetű befolyás tárgyalása mellett számos olyan témakör előkerül majd, amelyen keresztül lehetőségünk nyílik kicsit tágabb perspektívában látni földi helyzetünket és az itt zajló folyamatokat.

 

HIBRIDIZÁCIÓS PROGRAMOK

A Mars a hibridizáció melegágya, és ez gonosz célú. Ami ott folyik a klónozó állomásoktól kezdve, a laboratóriumokon át, a kísérletezések, amik arra szolgáltak, hogy olyasvalamit hozzanak létre, ami létezhet ugyan a mi világunkban, de ne legyen emberi, mind gonosz. Fogni egy organikus testet és megtölteni robot technológiával, mesterséges intelligenciával, rossz szándékú dolog. Viszont van a földönkívülieknek egy jótékony csoportja, mely keresi a lehetőséget, hogyan osztozhatnának a bolygón, és egyetértek, hogy egy bizonyos ponton elkerülhetetlen lesz, hogy az emberiség képes legyen egy asztalhoz ülni ezekkel a más lényekkel, és kitalálni valamilyen tervet arra, hogy különböző típusú lelkek biológiai testet kaphassanak, amiben élhetnek, ha nem is az emberiség mellett, de ugyanezen a földrajzi helyen. Tisztán emlékszem egy földalatti létesítményre, ami durván faragott sziklafalakból állt, és a falak mellett volt hat asztal, és mindegyik mellett egy-egy laboratóriumi köpenyt viselő nagyon is földi ember állt. Az asztalok körül három, négy, de hatnál nem több ember-földönkívüli hibrid állt, és a tudósok épp azt magyarázták nekik, hogyan működik a kávédaráló. Vagyis a tudósoknak az volt a feladat
a, hogy megtanítsák ezeknek a lényeknek, hogyan főzzenek kávét. Ez hasznos a beilleszkedés szempontjából, mert ha emberek között fogsz élni, akkor meg kell tanulnod túlélni. Régebben autóvezetésre tanítottam egy olyasvalakit, aki egészen bizonyosan nem földi nő volt. Az a szokás, hogy az óra végén fizetik ki az oktatót, és én vártam, ő meg ült ott, aztán én kiszálltam az autóból és ő is kiszállt a kocsiból, és azt mondtam: „Nos, akkor most kellene fizetni”. Akkoriban 15 fontba került az óra, ő pedig előhúzott egy 5 fontost és odaadta. Hármat kellett volna adnia, de ő egyet adott. Én pedig elvettem, és mosolyogtam, mert tudtam, hogy kivel van dolgom. Csak annyit mondtam: „Köszönöm szépen”, mert úgy éreztem, ez a lecke megérte. Hiszen ott ülhettem, és taníthattam egy nem emberi lényt arra, hogyan kell autót vezetni. A földönkívüli-ember hibridek nem értenek bizonyos dolgokat, és az egyik legnagyobb problémájuk a pénzzel van. Egyáltalán nem értik ezt, mert közel-s-távol ez az egyetlen olyan bolygó, ahol pénzt használnak. Szóval van egy nagy rakás rosszindulatú földönkívüli, akik néhány nagyon csúnya dolgot akarnak összekeverni, és átvenni a bolygó feletti uralmat, és vannak a jó földönkívüliek, akik osztozni szeretnének a bolygón. Véleményem szerint egy bizonyos ponton le fogunk ülni egy asztalhoz, és azt mondjuk majd: „Oké, mi itt a helyzet? Lássuk, mit tehetünk”.


Azt mondtam korábban, hogy az emberi hibridek valószínűleg nem élnek túl sokáig. Gyakran meg is őrülnek és ez nagyon szomorú dolog. Viszont sokféle hibrid létezik, és én azokra értettem ezt, akik nem igazán néznek ki embernek. Ezeknek a hibrideknek duzzadt fejük van, nincs hajuk, sem szemöldökük, és szempilláik. Nagyon kicsi a szájuk, és aprók a füleik. Ez a csoport azt hiszem az 1850 és 1950-60 között lehetett gyakori. Akkoriban leginkább ők tették ki a hibridizált csoportok nagy részét. Ha genetikailag keverni akarsz egy bolygóbelit egy bolygón kívülivel, akkor annak egy bizonyos atmoszférán, bizonyos gravitáció mellett kell működnie a Földön, és ezt el kell fogadnia a Földnek. Ez az, amit sokan nem értenek, hogy a Föld bolygó egy élőlény. És bármilyen olyan élőlény esetében, amelyik nem innen származik, fennáll a lehetősége annak, hogy a Föld visszautasítja. Ezért vetette ki a reptiliánokat a Föld, mert nem ide valósiak. Ha létrehozol egy hibiridizált formát, ami mondjuk 10 százalékban emberi és 90 százalékban földönkívüli, akkor az nem fogja túlélni, mert ez itt nem az ő frekvenciája. Sok korábbi kísérletben túlságosan is túlsúlyban volt a földönkívüli aspektus, és nem volt meg az a kötődés a Földhöz. Ha a nullpontban utazol, és egyfolytában kint vagy az űrben, és csak alkalmanként látogatsz a Földre, akkor ez esetben nem kell e miatt aggódnod.

A hibridizálás nem össze-vissza zajlik. Ez a vérvonalakról, genetikáról, pszichés képességekről, magáról a lélekről szól. Ha volt 10 ezer életed mantidként vagy északi típusúként, akkor a családod tagjai interakcióba fognak lépni veled és lehetséges, hogy akár az engedélyeddel, akár az engedélyed nélkül, fel fognak használni téged egy úgynevezett tenyészprogramban. Ez egy nagyon durva kifejezés, de ez a helyzet. Vagy táplálnod kell egy életet vagy világra hoznod, vagy pedig béranya leszel. És a folyamattól függően általánosságban véve egy ember vagy ember típusú nő terhes lesz, a magzatot kiveszik az anyaméhből, elvégeznek rajta ezt-azt, majd visszateszik. Ezután a gyerek természetes módon megszületik, de a munkát ők elvégezték. Az is előfordul, hogy a magzatot teljesen elveszik, és aztán az anyuka meg a kórház is csodálkoznak, hogy hova tűnt a baba. Ez – hacsak az édesanya nem érti meg igazán – igen traumatikus hatású, és ha még meg is érti, igazából még akkor is az. Nem csoda, hogy a kormányzat nem akar beszámolni erről, mert sokan közülük bűnrészesei a dolognak. Ez is része az egyezségnek, amit néhány földönkívüli lénnyel kötöttek, főleg a reptiliánokkal és a szürkékkel.

 

BELSŐ FÖLDI EMBEREK – LYRAI LESZÁRMAZOTTAK

Mikor Lemúria és Atlantisz, hogy úgy mondjam, neheztelni kezdtek egymásra, egymás torkának ugrottak és háborút kezdeményeztek. Mindkét civilizáció megfizetett ezért. Ugyan nem pusztították el egymást, de mindent újra a nulláról kellett kezdeniük. A lemúriai és atlantiszi túlélők egy része úgy gondolta, hogy ezt a helyzetet a kapzsiság, a harag, és az egoista viselkedés okozta. El akartak távolodni ezektől az energiáktól. Vagyis nem akarták, hogy mindez még egyszer megtörténjen, ezért eltűntek a színről. Már akkor is létezett egy föld alatti kolónia, és ők bejutást kaptak oda, és az volt a szabály, hogy nem érintkezhetnek újra a felszíni népességgel. Azonban ahogy múlt az idő, el kellett dönteniük, hogy vajon felelősségük-e átadni a megszerzett tudást a felszínieknek, és azt mondani: „Nézzétek, a mi hibánk volt, de eltökéltük, hogy nem követjük el újra, és szeretnénk ezt megosztani veletek”. Így aztán önkénteseket hívtak és
felküldték őket a felszínre. Mostanában már hivatalos része lett az agarthai politikának, hogy belső földi emberek aktívan részt vesznek a felszíni folyamatokban. Csatlakoztak más csoportokhoz, és fontos szerepet kaptak, mert nem azt mondom, hogy valamilyen rejtett tudással bírnak, hanem mert tudják, hogy hogyan követték el a hibákat és ezért meg tudják mutatni, hogy melyik utat ne válassza a felszíni lakosság. Ami a fajokat illeti, attól függ, hogyan tekintesz rájuk. Ők egységesen egy fajnak, az agarthai fajnak tartják magukat, de ha a csillagcsaládjukat vagy a genetikájukat nézed, akkor – legalábbis amiről én tudok – legalább 5 csoportjukat lehet megkülönböztetni. Bár hivatalosan egy irányítás alá tartoznak, de egyenként különállóként tekintenek magukra. Néhány lyrai ember és nagyon tiszta csoportok jelentős számban vannak ott jelen. Igen, csatlakoztak másokhoz, hogy jobb irányba tereljék a felszíni helyzetet. Koordinálnak bizonyos dolgokat, és eldöntötték, hogy részt kell vegyenek abban a „játékban”, amit többé nem nézhetnek tétlenül, és nem maradhatnak a föld alatt azt mondva: „Pokolba a fentiekkel, majd boldogulnak valahogy”. Hivatalosan is együtt működnek néhány kormányzattal, és földönkívüli entitásokkal. Ez egy nagyon bonyolult ügy, mert emlékezzünk csak rá, Hitler is akart bázisokat odalent. Szóval a válaszom annyi, hogy van földönkívüli segítség, de végső soron nekünk, földieknek kell összetakarítanunk a szemetet.

 

A BOLYGÓ NEM A MIÉNK?

Egy korábbi előadásom alkalmával azt a kijelentést tettem miszerint „Ez nem a ti bolygótok" (mármint nem az embereké). Nos, ez az állítás technikai értelembe helytálló, ugyanis ez a hely itt volt már korábban is, és intelligens fajok járták a felszínét már az ember előtt is. Az egyik ilyen lény a dzsinn volt. Bizonyára meglepő hallani, hogy ezek a lények valójában itt voltak már korábban, és az emberi tudatosság megfosztotta őket ettől a bolygótól. Vannak olyan fajok is, melyek a föld alá vonultak. Az történt ugyanis, hogy a bolygó felszínén megjelent egy kísérlet, és az emberek lettek azok, akik a legnagyobb mértékben voltak képesek kapcsolódni a bolygó tudatosságához. Egy kötelék – majdhogynem megállapodás – jött létre az emberi lények és a bolygó között. Ünnepségek zajlottak a bolygó érdekében, az emberek jó dolgokat tettek érte, és ezt Gaia felismerte - a tudatosság, a női energia megköszönte ezt, és ez a kapcsolódás azóta sem szakadt meg. A bolygó emlékszik rá, hogy régen technológiailag fejletlen, de spirituálisan fejlett emberek közvetlenül tudtak tanácskozni a bolygó tudatával. És a bolygó – egy nagyon tiszta értelemben véve - beleszeretett az emberi fajba, és azt mondta: „Ez az a csoport a hátamon, amelyik a legtovább jutott, a legnagyobb lehetőség lakozik benne, és ezeket az élőlényeket magammal fogom vinni a fejlődés útján". A bolygó kivételezett az emberi fajjal, azt mondván: „Ti lesztek az a csoport, amelyet magammal viszek. Ti vagytok azok, akik választhatnak, velem akarnak-e jönni vagy sem. De az ajánlatom felétek áll". Szóval technikailag a bolygó nem az emberi fajé, de joga van megtelepedni itt. Nem számít, hogy ezek a gonosz emberek mennyire károsítják a Földet és a rajta lévő élőlényeket, mert - hála az Égnek - a női Föld valódi tudata nem felejtette el azt az erős köteléket, ami az emberi tudatosság és a bolygó között köttettet. Ezért annyira fontos, hogy menj, és
tedd a kezed egy fára vagy kőre, és dicsérd meg a Földet, vagy adj neki hálát. Mert ezzel emlékeztetheted a bolygó tudatosságát, hogy együtt vagyunk, és együtt is akarunk maradni, egyként. A korábbi interjúim hangvételéből kiolvasható, hogy én hogyan tanultam meg - mert hiszen mindannyian egy utazáson vagyunk, és én sem állok senki felett -, hogy mi az én szerepem itt, ki vagyok én, és egy döntést kellett hoznom. Azt gondolom-e magamról, hogy teljesen idegen vagyok, vagy csak részben vagyok idegen, vagy ember vagyok? Nos, azt hiszem, részben ember vagyok, részben valami más. De én amellett döntöttem, hogy az emberiséggel tartok. Szóval, ha végignézed az interjúkat, akkor – remélhetőleg – egy fejlődést fogsz látni egy viszonylag távoli álláspontból, egy, az emberiség iránt elhivatott álláspontig. Nagyon örülök, hogy beszélhetek erről, mert részemről ezt egy pozitív elmozdulásnak értékelem. De technikai értelemben a kijelentésem pontos. A bolygót nem adták az embereknek, véletlenül érkeztek ide, és aztán a bolygó azt mondta: „Tudjátok mit? Ti igazán kedves emberek vagytok, maradjatok".

 

KÉPREGÉNYKARAKTEREK MINT PÉLDAKÉPEK?

A Batman karaktere egy vámpíron alapul. Egy vámpírikus energiából lett megteremtve. Más képregény karakterek, mint például a Sentinel robotok
(Őrök), inkább mesterségesek, mesterséges intelligencián alapulnak.

batman.jpgsentinel_mark_1.jpg

Közönyösek, és hiányzik belőlük a szenvedély abban az értelemben, hogy nem értik az érzelmeket. Érzelemmentesen döntenek, és ez az, amit az emberiségnek egyre inkább úgy állítanak be, mintha ez valami jó dolog lenne. Mintha azt mondanák: „Nos, minket nem befolyásolnak belső kémiai folyamatok, és ez mind nagyon logikus". Ez hülyeség, mert éppen az tesz bennünket különlegessé, hogy képesek vagyunk teremteni. Pont amiatt a tény miatt féltékenyek ránk, hogy emlős testtel rendelkezünk és rengeteg kémiai és elektromos jel fut bennünk. És ez a lényeg, értitek? Ezért akarnak irányítás alatt tartani minket. Ha tényleg olyan szerencsétlenek lennénk, mint amilyennek ők akarnak látni bennünket, akkor nem törődnének velünk. Nem érdekelné őket ez a bolygó. De akkor miért érdekli őket? Azért, mert az emberiség annyira különleges. Teremteni tud. Tud olyasmit, amire csak nagyon kevés faj képes. Ha a rendszer elkezdené bátorítani az embereket, és nem azt mondanák minden iskolában, hogy „te nem tudod lebegtetni azt a poharat. Nincs pszichés kötelék közted és a másik szobában lévő ember között. Ez egyszerűen nem fog megtörténni". Az emberiségnek fel kell fedeznie, hogy mire képes, és hogy mit is jelent valójában embernek lenni. Ha például a Batman-t és a többi ilyen figurát csak egy-egy vicces karakternek látod, akkor ezek jó dolgok és egyáltalán nem baj, de ha egy más szintről nézzük, és látjuk, hogy az intézményrendszer milyen mértékben sulykolja az ilyesfajta értékeket és előnyöket, akkor meg kell kérdeznünk magunktól, hogy vajon mire ez a nagy igyekezet, hogy kifordítsák ezt és az emberi faj ellen érveljenek? Miért nem ünnepelhetjük csak úgy magát a tényt, hogy emberek vagyunk? A rendszer azt akarja, hogy az emberek gyengének és haszontalannak tűnjenek. Például amikor hibázunk – hiszen minden ember hibázik olykor-olykor – sok esetben azt mondjuk: „Ó, hibáztam, hiszen én is csak ember vagyok". Na de mi van akkor, ha valami igazán fantasztikusat teszünk? Senki sem mondja, hogy „Igen, megcsináltam, hiszen ember vagyok!" Senki nem mondja ezt. Látjátok, ez a irányítórendszer. Igen, mi csak emberek vagyunk, sosem fogjuk jól csinálni. Persze, hogy elkövetünk hibákat. Emberek vagyunk, mégis mit vártál. De ha valami kimagaslót teszünk, nem ünnepeljük emberi mivoltunkat. Szóval azt javaslom mindenkinek, hogy amikor a szobádban vagy az irodádban vagy, vagy éppen a buszt várod, és valami jót teszel, mondd azt: „Igen, ember vagyok, meg tudom csinálni", és ezután nagyon érdekes lesz látni a reakciókat.

 

FÉLIG REPTILIÁN FÉLIG PLEJÁDI LÉLEK EGY EMBERI TESTBEN

Ez egy nagyon pozitív történet. Bárki aki élő és jó szándék van benne, vagy megvan benne a szándék arra, hogy jó legyen, annak érdekében, hogy meg tudja érteni az ellenségét, vele kell hogy legyen. Vele kell, hogy legyél. Vannak jó reptiliánok, és olyanok, akik változni szeretnének. Ilyen az, amikor egy emberben két homlokegyenest különböző dolog jelenítődik meg és el nem tudok képzelni két, egymástól jobban eltérőt, mint a plejádit és a reptiliánt. Micsoda fantasztikus lehetőség a tanulásra! És pontosan ez történik. Mindkét oldal megértheti a másikat, és megtalálhatja a közös nevezőt, amin aztán dolgozhat. Szóval ha folyton harcolsz odabent – egyrészt reptilián, egyrészt plejádi vagy – az az energiainformáció valós időben eljut másokhoz is, akik remélhetően tanulnak a tapasztalataidból. Ez azt is megengedi számodra, hogy a fizikai formádban, a fizikai környezetedben kompromisszumokat tégy. Ez valójában a legnagyobb kihívás bárki számára. Tegyük fel, hogy plejádi vagy, és a partnered reptilián. Azt gondolhatod: „Mi a fenét keresek én mellette? Nem is jövünk ki egymással... stb”. De aztán máshogy történik. Egy teszt zajlik, egy sok országon átívelő hatalmas kísérlet, ami iránt a Forrás nagyon is érdekelődik, hogy lássa, hogy amit ő egyénileg megteremtett, az képes működni egy szélesebb családon kívül is. Mert ez az egyetlen út előre. Nem harcolhatunk tovább, nem vitázhatunk tovább, le kell ülnünk az asztal mellé, és megoldani ezt. Vegyük például a fizikai testet úgy, mint egy gyárat, egy festékgyárat, amiben próbálsz egyensúlyt találni: beleteszel kicsit több kéket vagy egy kicsit több sárgát, vagy ez túl piros, tegyünk abból a színből többet... És te próbálod egyensúlyba hozni két erős energiamező igényeit és szándékait. Ha az egyén képes békét kötni saját magával, vagy kapcsolatot létesíteni valakivel, aki nagyon más mint ő, és mégis működik a dolog, akkor az egy lenyomatot hoz létre, amit le lehet másolni, mert ha egy egyén meg tudta csinálni, akkor másoknak is sikerülni fog. Ezért vannak néhányan plejádi és reptilián keverékkel megáldva, mert ez a két elem együtt akar lenni. Ez itt a kulcs. Mindketten megegyeztek, hogy együtt fognak munkálkodni egy fizikai testben, mert másképp egyébként nem tennéd ezt. Gondolj úgy a testre, mintha egy börtön lenne. Miért tennél be két reménytelenül különböző elemet egy börtönbe, ahol kétpercenként egymásba botlanak? Mert mindketten így egyeztek meg, mindketten felvilágosultak, és nyilvánvalóan mindketten rájöttek, hogy a helyzet nem mehet így tovább, és csodálatos dolog az, hogy ezt teszik.

 

MIT ÉREZ EGY LYRAIHOZ, PLEJÁDIHOZ HASONLÓ LÉLEK, AMIKOR LEINKARNÁLÓDIK A FÖLDRE?

 

Sokkot. Sokkot, zavarodottságot. Sokan közülük öngyilkosok lesznek. Sokan közülük remeteként élnek. Sokan idegösszeomlást kapnak, mert ha egy tiszta állapotból érkezel ide, a megrázkódtatás túl nagy lesz számodra. Ha onnan jössz, ahol jó szándékaid vannak, és hiszel abban, hogy „lemegyek arra a bolygóra, és ott majd hallani akarják mindazt, amit mondanom kell. Ők is ezt akarják majd tenni. Megkapom majd az esélyt arra, hogy felszólalhassak, vagy ha megmutatom nekik az előrefelé vezető utat, akkor ők is arra fognak majd menni". És persze azután ezek az emberek lejönnek ide, beszélni akarnának, tenni valamit, mire rögtön rájuk ugranak és megtámadják őket, ők pedig azt se fogják tudni, miért történik ez velük. Nem értik. Az állatjogi aktivisták egy jó része lyrai, mert a Lyra 6D-s, és ott az élethez való jog nagyon fontos. Szóval ezen aktivisták nagy része lyrai, másik része pedig – humorosan fogalmazva - felvilágosodott reptilián. Emlékezz rá, egy felvilágosult reptilián legalább akkora segítség a bolygónak, mint egy tiszta lyrai, és elborzasztja őket mindaz, amit az emberek többsége normálisnak tart. Ha elmész a Plejádokra, azt mondhatod: „Tanítsatok meg rá! Mutassátok meg, hogyan legyek rugalmas! Mutassátok meg, mire kell számítanom!". A lyraiaknak rettenthetetlen lelkük van, de szükségük van egy tűzfalra a saját elméjük érzelmei, a tapasztalataik, valamint a lelkük óhajai illetve igazságai között. És ha nincs ilyen tűzfalad, akkor sokkoló élményben lesz részed. Így aztán az emberek a Plejádokra mennek, mert az ottani faj a legsikeresebb emberi csoport a túlélést tekintve. Néhány évvel ezelőtt alaposan megkaptam a magamét, amikor azt mondtam, hogy a plejádiak nem csak csupa kedvesség és fény. A plejádiak kemények, és persze szokás szerint az emberek félreértették ezt, mert hogy „a plejádiak ilyenek meg olyanok". De pont ez az, amiért a plejádiak túlélők és ez az, amiért erősek. Ezért akar mindenki plejádi lenni, mert rájöttek, hogyan éljenek túl, hogyan legyenek erősek. Nem állhatsz a tenger szélén egy homokvárban zászlót lengetve, mert ha homokra épültél, a tenger el fog téged mosni. Valami komolyabb anyagból kell, hogy készülj. A plejádi csoport pedig ilyen. Ezt nem azért mondom, hogy ezzel leértékeljem a lyrai vagy az arkturuszi csoportot vagy bármelyik másikat. De a történelem igazolta, hogy különböző emberi csoportok mentek a Plejádokra és azt mondták: „A Földre fogok menni. Küldetésen vagyok. Jelentkeztem rá. Kérlek, adjatok egy kis útmutatást nekem!". És ők útmutatással szolgálnak számukra és csak azután jönnek le a Földre.

stargaze.jpg

MI TÖRTÉNIK, AMIKOR VISSZAKERÜLSZ A FORRÁSBA?

 

Nem kell aggódni. Nem is tudok ennél jobb dolgot elképzelni, mint visszakerülni a Forrásba. Legtöbb ember számára ez a legjobb dolog, amit tehet. Nem leszel szétbontva vagy megszüntetve vagy széttépve, és aztán kezded újra előröl. A te történeted a te történeted marad, és bekerül az Akasha krónikába, hacsak nem jön valaki, akinek hozzáférése van ehhez, hogy kitörölje onnan. A legtöbb embernek nincs ilyen joga, és te amúgy sem akarnád eltávolítani azt onnan. Szóval van egy történeted, az a tiéd, az tett téged azzá, aki vagy, mert ha elveszítenéd a történeted, elveszítenéd azt, amit megtanultál. Jó példa erre, hogy sokan a bolygón a 4D-ből származnak, és a Vatikán fekete mágusaiként dolgoznak. Már egy ideje ezt teszik, aztán mondjuk rájönnek, hogy ez szörnyű és gonosz dolog - sajnos nem mindegyikük jön rá, de sokan közülük igen, és 3-400 éven át inkarnálódnak a bolygón, egyre távolabb és távolabb kerülve attól, amik valamikor voltak, és végül független, spirituális, nagyon fejlett pszichével bíró, és nagyon spirituális személyekké válnak, teljesen elszakadva attól, ahogy 500-600 vagy még több éve éltek. A tanulás és megértés által mára teljesen más emberré váltak. Ha a Forrásba érve mindez kitörlődne, ugyan mi a fenéért inkarnálódnál 2-3 ezer éven át, mert akkor semmi értelme sem lenne. Amikor a Forrásba megyünk, felajánlják nekünk az addigi mintáinkon való változtatás lehetőségét, és hogy más irányba menjünk. Vegyünk példának valakit, aki 5D-s, lehet plejádi, andromédai, arkturuszi vagy valami más. Ezt az 5D-s személyt ugyanúgy teremtette a Forrás, mint minket. Sok bolygón élt már korábban, és végül kiköt a Földön, és itt él, aztán áttör a hálón, talál egy lyukat, és átmegy rajta, és sikeresen eléri a Forrást. Ő most bárhová mehet. Mondhatja, hogy a 6D-be vagy a 7D-be akar menni, vagy vissza a Földre. A lényege annak, hogy a Forrásba mész az, hogy megvan egy csomó jogod arra, hogy újra kapcsolódj a teremtőddel, és ennél fogva oda vetődhetsz ahova csak akarsz. Megtarthatod az összes emlékedet, mindent, ami te vagy, de egyszerűen csak a következő szintre emelkedtél. Szóval kérlek, ne féljetek! A Forrásba menni a lehető legjobb dolog, amit tehettek.

 

VÉGE.

 

A cikk korábbi részei itt olvashatók:

http://goodethungary.blog.hu/9999/12/31/valogatas_simon_parkes_beszamoloibol_1_resz

http://goodethungary.blog.hu/9999/12/31/valogatas_simon_parkes_beszamoloibol_2_resz