Suzanne Hansen – Földönkívüli kontaktus és a Duális Lélekkapcsolat / 2. rész

suzy_hansen2.jpgA most következő fordításunkban az ufológiai kutatások egy újabb szereplőjét szeretnénk bemutatni. A tanárnőként és gyászszakértőként tevékenykedő Suzanne Hansen 40 éve kutatja az ufo-jelenségeket. Az általa alapított kutatóhálózat, az UFOCUS NZ (UFO Focus New Zealand Research Network) vezetőjeként 2009-10 körül azért lobbizott az új-zélandi védelmi minisztériumnál, hogy ufo-aktáikat tegyék elérhetővé a nyilvánosság számára, és e törekvésüket egy évvel később siker koronázta. Suzanne világszerte konferenciákon számol be az új-zélandi ufo észlelésekről és a földönkívüliekkel történő saját interakcióiról, kapcsolatfelvételeiről - spirituális és metafizikai vonatkozásokat is érintve. Az ausztrál Mary Rodwell-hez hasonlóan, kutatásaiba a tudományos közösség tagjait is igyekszik bevonni és bátorítja őket arra, hogy merjenek részt vállalni e téma kutatásában, vagyis az emberi faj földönkívüliekkel történő interakciójának tudományos igényű feldolgozásában. Hite szerint az emberiség előtt álló egyik legnagyobb kihívás az univerzum más civilizációival való nyílt kapcsolatfelvétel. Amíg ez be nem következik, addig nagyon sokat kell tanulnunk olyan emberektől, akik képesek voltak meglépni ezt a tudatosságbeli ugrást és szemtanúi lehettek olyan dolgoknak, amelyek sok szempontból az emberiség és a földi környezet hasznára válhatnának. Az alábbi előadás 2015. szeptember 26-án hangzott el az Exopolitics Denmark rendezvényén Koppenhágában, a Dán Nemzeti Múzeumban.

 

 

Miközben én ezzel foglalatoskodtam, a Szürke lény „az űrt átszelő folyókról” beszélt nekem.

su_17.jpg

Tudomásuk van ugyanis az energiafolyamok áramlásáról (lásd – kozmikus hálózat) és Dr. Schild a munkáiban nagyon sokat foglalkozik ezzel a sötét energiával és a fekete lyukakkal. A Szürkéknek tudomása van ezekről az áramlásokról és fel is használják ezeket az áramlásokat, nem mindig fénysebességet használva szelik át az űrt, mint ahogy azt mi feltételeznénk. Gyakorta ezeket az áramlásokat használják fel, így nem zavarnak meg más civilizációkat, illetve más bolygók életét. Képesek egyik áramlatról átutazni egy másikra. Mi csak most kezdjük megérteni ezeknek az áramlásoknak a létezését. A Szürke lény beszélt nekem arról, hogy amikor beérnek a légkörünkbe, ugyancsak ezeket a légkörünkön belül található áramlásokat használják. Tehát valamiképpen kombinálják a kettőt, hiszen bizonyos energiák kiáramlanak a Földből is és mindannyian tudjuk, hogy vannak olyan helyek a bolygónkon, ahol furcsa energiák tapasztalhatók. Ez néha a tektonikus lemezekhez kötődik, időjárási mintázatokhoz, és az időjárásmintákból is léteznek áramlatok a bolygónk körül és ők felhasználják ezt az információt ahhoz, hogy utazni tudjanak a légkörünkben. Tehát nem szelik át és nem okoznak kárt ezekben az áramlatokban. A Szürke lény beszélt nekem arról, hogy ennek a megrongálódása sérülést okozhat az idegrendszerünkben és az általános állapotunkban. A könyvemben így írtam erről: „Azt a megjegyzést tette, hogy naponta több ezer űrhajó szeli át az egünket és végül meg fogjuk majd érteni, hogy a természetes energiamezőkben okozott zavarok - az üzemanyag fogyasztásból eredő szennyeződéshez hasonlóan - milyen hatással vannak a földi életre, az egészségünkre és idegrendszerünkre.” Az előadásomat megelőzően nemrégiben a helyi újságban találtam ezt, ami nagyban megerősíti, amit ez a lény 1993-ban mondott nekem. Itt egy másik fénykép, amit a NASA készített egy szuperszónikus repülőgépről, amint átrepül a Mojave-sivatag (USA) felett és egy speciális, nagy sebességre beállított képfelvétel segítségével láthatóak a szuperszónikus repülőgép lökéshullámai.

airbos_shock_wave_top.jpg

Láthatod, amint a lökéshullámok kijönnek és kirobbannak a repülőből. A modern nagy sebességű kamerák ma már képesek felvenni a robbanásból eredő lökéshullámokat és egy képernyő segítségével vizuálisan is meg tudják mutatni. Láthatod, amint hullám hullám után jön ki belőle. Ez az a sérülés, amiről ez a Szürke lény beszélt nekem. Érdekes lehet megjegyezni, hogy az általa elmondottakat mi éppen most kezdjük megérteni és elkezdünk tudatába kerülni annak, hogy ez történik. A NASA fejlesztésbe kezd és olyan szuperszonikus repülőgépek fejlesztési lehetőségeit keresi, amelyek csendesebbek és amelyek nem okoznak ekkora kárt a légkörünkben, így aztán városok és repülőterek fölé is berepülhetnek majd. Jelenleg e tekintetben a repülőink korlátozva vannak, hogy hol repülhetnek a sűrűn lakott területek felett. Tehát ez egyfajta megerősítése ennek.

 

A képernyőm egyik kis szegletében néhány jel látható.

su_18.jpg

Sok megtapasztaló és elrabolt személy számolt be korábban űrhajókon látott furcsa jelekről. Néhányan közülük azt mondják, el is tudták olvasni és meg is értették ezeket a jeleket. Én ezt „áthidaló írás”-nak hívom. Ez kombinációja a földönkívüli írásoknak és néhány általunk használt írott nyelvnek, ami könnyebbé teszi az embereknek a megértést és a felismerést. Annak az írásnak viszont, amit én a hajón használtam, egyfajta tudata is volt. Nézzük meg például a legalsó jelet. Ha ez egy ikon lenne a számítógéped képernyőjén, rákattintanál és felugrana egy weboldal vagy valami más, vagyis egy klikkeléssel hozzáférhetnél az ott lévő adatokhoz és aztán mélyebben is belenézhetnél az ott tárolt dolgokba. Nos, a hajón használt írás is nagyon hasonlított ehhez, és ez elgondolkodtatott engem, hogy vajon honnan származik néhány elgondolásunk az internettel kapcsolatban. Mert ha, megnézzük ezt, a tudatállapotod teszi lehetővé, hogy mélyebbre hatolj az információban – ha összekapcsolódsz a hajó tudatosságával, be fog áramlani az elmédbe. Szóval nem lesz szükséged arra, hogy megérintsd, vagy hogy ráklikkelj, vagy bármi ilyesmire, hanem egyszerűen csak ráfókuszálsz és minden, ami az elmédben társítva van ezzel a szimbólummal, meg fog nyílni és az elmédben nézheted át ezeket az adatokat. Na most, ez fenomenálisan hangzik, de ha jobban belegondolunk, ez valójában a következő lépcsőfokot jelentheti számunkra a mostani állapothoz képest, amikor is megérintünk egy ikont és erre felugrik egy weboldal. Meg fogjuk tanulni, hogy telepatikusan egyszerűen csak belépünk magába az írott szimbólumba és az információ egyenesen az elménkbe lesz küldve. A könyvemben elég sokat beszélek erről az írásról és erről a fajta mélyolvasásról, hiszen ilyenkor ennek nem a felszínét olvasod. És az emberek megkérdezik: „Hát ez mit jelent?” Nos, nem tudom, hogy mit jelent. Nem tudom elolvasni úgy, mint egy könyvet. Fent kell lennem a hajón, össze kell kapcsolódnom a hajó tudatával és aztán meg tudom nézni, és el tudom mondani neked, hogy mit jelent.

 

Van egy barátom az Államokban, egy katonaember, aki ugyancsak rendelkezik néhány ilyen tapasztalattal. Elmondta nekem hogy 1974-ben egy nap felébredt és még félálomban, nem volt biztos benne, hogy vagy az elméjében vagy maga előtt egy hologram formájában egész sor technikai szimbólumot és egyenleteket látott elsuhanni a szemei előtt. Egy egész hosszú sor volt, ami túl gyorsan haladt el előtte, hogy rá tudjon fókuszálni, de úgy érezte, hogy valami nagyon egyszerű és számára nagyon ismerős összetételt jelentett. Az volt a benyomása, hogy e rövid tapasztalás során adatokkal kapcsolatos dolgokat mutattak és tanítottak meg neki. Számára ez valami nagyon egyszerű és nagyon ismerős dolgot képviselt. Azt mondta nekem: „Olyan volt, mint egy sajtos szendvics.” Mint egy sajtos szendvics leírása. A bolygónkon jelenleg olyan helyzetben vagyunk, amikor is túlterheltség mutatkozik az adatokból. Ha megnézzük a sajtos szendvics adatleírását, adatokat találhatunk az összes összetevőjéről, például a kenyérről és a búzáról. Honnan jön a búza? Milyen termőföldben termesztették és milyen volt a termőföld kémiai összetétele? Hol volt a termőföld? Hogyan takarították be a búzát? Ki takarította be? Hol volt ez a terület? Aztán megnézhetjük a sajtot. Honnan érkezett a tej? Milyen gyárban, melyik szarvasmarha csordától származik? Milyen volt a csorda? Milyen a csorda fiziológiai összetétele? Milyen a genetikai összetétele? És aztán megnézhetjük a dolog pszichológiai oldalát is. Ki készítette a szendvicset? Miért készítették el a szendvicset? Milyen személy készíttette el? Milyen volt az egészségi állapota? Hol él? És aztán egyre csak szélesíthetjük a sajtos szendvicshez kapcsolódó adatok körét. Ezt értem én adattúlterheltség alatt. Itt van most az internet, itt van a felhőalapú számítástechnika. Itt vannak a kezdők, a diákok és a kutatók és ha valamit meg akarnak találni, egyre nehezebbé és nehezebbé válik, mert manapság már annyi adat létezik... Mit nézzünk meg először? Hogyan jutok el odáig? És ez az a pont, ahol a jövőben a tudat, a telepátia és az intuitív dolgok belépnek a képbe, pont úgy, ahogy az űrhajón tették. Érdekes dolog az adattúlterheltséggel kapcsolatban, hogy az USA-ban, a Phoenix-i Egyetemen éppen nemrégiben kezdték el tanítani a diákoknak a kognitív tanulást, a perceptuális és intuitív tanulást.

su_19.jpg

Nagy mennyiségű adatot mutattak nekik és azt tanították, hogyan nézzék meg ezeket, pont úgy, ahogy nekem tanították a hajón – figyeljem az írást és tudjam, hogy melyikbe akarok mélyebben belenézni. Megnézték az adatokat és intuitívan beleolvastak a közepébe, egyszerűen csak „leszkennelték” és érzés alapján döntötték el, hogy az információ hasznos számukra, vagy sem. Hát nem érdekes, hogy éppen most kezdünk elmozdulni afelé, hogy új módon tekintsünk az adatokra? És ez az egyetem arra kereste a választ, hogyan juttatjuk kifejezésre ezeket az adatokat. Adjunk neki szimbólumot? Adjunk neki valamilyen formát? Hogyan ábrázoljuk az adatot? Szóval minden egyes kis adatdarab különbözik. A civilizációnkban tehát kezdetét veszi egy perceptuális, intuitív tanulási folyamat, ami nagyon hasonlít ahhoz, mint amikor a hajón hatalmas mennyiségű információt „szkennelsz” be, aztán érzés alapján döntöd el, hogy mire van szükséged, a többit pedig elveted.

 

Szóval teljesítettem a tesztet, amiről az imént beszéltem. 16 emberi lény volt ott. Négyen – beleértve engem is – átmentünk a teszten és ekkor én is kaptam egyet azokból a tabletekből vagy számítógépekből – a mérete nagyon hasonlított a ma használatos táblagépekéhez, csak sokkal vékonyabb és fejlettebb volt azoknál. Azt mondták, hogy ezt vihetem magammal a hajó következő szintjére. Ha megnézzük ezt a képet, egy csőszerű objektumot látunk rajta, ami felmegy egészen a mennyezetig. Van rajta egy nyílás - felnyílik, te pedig kilépsz belőle. Egyszerűen csak kiléptem belőle, és ahogy láthatod is, olyan a megjelenése, mint a vízé.

su_20.jpg

„Fényliftnek” neveztem el és úgy írtam le, mintha folyékony fény lett volna. A tudat illetve a telepátia segítségével működött. Beléptél, nem volt padlója, csak egy csillogó kékes-fehér fényoszlopot tartalmazott. Beléptél, rágondoltál annak a szintnek a szimbólumára, ahová menni akartál, aztán egy pillanatra feketeség lett, majd egy másik szinten találtad magad. Egy könnyű, átlátszó műanyag ajtó kinyílt, aztán kiléphettél belőle. Egy ideig hallgattam erről az élményemről, mert annyira furának tűnt, egyetlen más létező technológiához sem tudtam társítani itt a Földön. Szóval túlságosan kívül állt a normál valóságunkon. 2006-ban azonban, miközben egy Ausztráliában megtartandó beszédemre készültem, úgy döntöttem, hogy szétnézek az interneten és olyan rajzokat kerestem, amiket más megtapasztalók rajzoltak és amik hasonlíthattak ahhoz, amit én láttam. És bingó - ezt találtam:

su_21.jpg

Ezt a képet egy Jeff nevű megtapasztaló készítette és amit lerajzolt, folyékony fényként emlegette. Ez volt a kép neve a weboldalán. Úgyhogy felvettem vele a kapcsolatot és azt mondtam neki: „Nézd, láttam valamit, ami nagyon hasonlított ehhez, de nem akarok neked semmilyen információt elmondani erről, mert azt akarom, hogy te mond el nekem, mit rajzoltál. Milyen élményed kapcsolódik ehhez? Képzelted az egészet vagy saját tapasztalataid alapján rajzoltad le?” Ő pedig azt válaszolta erre, hogy igen. Pár éve a MUFON-nál dolgozott az Államokban és művészként megtapasztalók számára rajzolt képeket. Ezt a rajzot pedig 1995-ben – tehát két évvel a velem történtek után - saját élménye alapján készítette. „Fényliftként” írta le, akárcsak én, egy csőszerű valamiként, ami a hajó bizonyos területei között fut, belelépsz, kigondolod a következő megállót, majd olyan érzésed lesz, mintha a bőrödet bársony érintené, ami pontosan ugyanaz a leírás, mint amit én is használtam erre. Szóval ez volt az első alkalom, hogy valódi megerősítő bizonyítékot kaptam valami olyasmiről, aminek én is szemtanúja voltam, kézzelfogható, megerősítő bizonyítékot valami nagyon specifikus dologról, aminek funkciója van. Ezt követően elmentem Ausztráliába, számos találkozón beszéltem, majd egyik alkalommal egy fiatal lány jött oda hozzám az édesanyjával és azt mondta nekem: „Szeretnék mutatni néhány rajzot a tapasztalataimról.” Az alábbi kép egy volt ezek közül:

su_22.jpg

Azt kérdeztem: „Mi ez? Mesélj róla nekem.” Azt mondta: „Nos, ez egyfajta teleportáló, egy csőszerű, puha, csillogó, világos fényoszlop, ami átszállít téged valahova.” Tehát megint csak van egy másik megtapasztalónk, egy másik országból, aki ugyanilyen típusú liften utazott, és ugyanolyan módon írja le ezt, puha fény, úgy ér hozzá a bőrödhöz, mintha bársony lenne. Tehát három tanúvallomásunk van, az enyém, Jeff-é és ezé a lányé. Dr. Schild, aki lábjegyzetekkel, megjegyzésekkel és egy előszó megírásával járult hozzá a könyvemhez, megvizsgálta a szakterületéhez tartozó összes tudományos aspektust és az alábbi kommentárt fűzte ehhez: „A fénylift majdnem bizonyosan egy antigravitációs készülék, ami mágneses-elektromos hatást gyakorol a gravitációra és ez a készülék gondolatok irányítása alatt áll. Interakcióban lép a benne álló érző lények tudatos szándékával.” A könyv megírása óta számos területről érkező különböző tudós olvasta át a könyvemet. Beszéltek nekem a benne olvasott információkról és képesek voltak összekötni néhány technológiai jellegű információt a könyvben.

 

A korábban mutatott képhez visszatérve, látható, hogy a háttérben egy képernyő található és látszik, hogy a képernyőn valami történik. Lehetséges, hogy ez a képernyő egy ablak is egyben, és amikor ezt láttam, nem voltam biztos benne, hogy vajon egy ablakon nézek-e keresztül, ami a hajó egy másik területére néz, vagy egy képernyőn mutatnak nekem valamit. De láttam ezt a kupolát és a kupolában egyfajta arany fény volt, ami nem áramlott ki a kupola külsején a körülötte lévő helyiségekbe, hanem a kupolán belül maradt. Emberek voltak ott és szürkék, illetve fák lombjai. Megkérdeztem a képernyő előtt ülő entitást, hogy mondjon erről nekem valamit – egy nőnemű lény volt – azt mondta: „Ez az a hely, ahová néha ti, emberek járkáltok, amikor hosszú időn keresztül a hajón vagytok.” Ez azt sugallta nekem, hogy valamiféle mesterséges napfény lehet. Itt látható a kupola, és a kupola külseje.

su_23.jpg

Nem ez volt az egyetlen alkalom, amikor láttam ezeket a kupolákat, más alkalmakkor egy úgynevezett „inaktív állapotban” is láthattam őket, amikor semmi sem volt bennük, vagy üresnek tűntek és gyakran valamilyen szállítási procedúrához is bevihettek téged oda. Nyilvánvaló tehát, hogy több célt is szolgált. A képernyő előtt ülő nőnemű lény azt mondta, hogy a képernyőnek öt funkciója van. Lehet falként használni – megérintheted és ekkor eltűnik, lehet ablak, lehet egy skype-hoz hasonló kommunikációs képernyő, használhatják megfigyelés céljából, ilyenkor rajta tartják a szemüket valamin, továbbá a képernyő egy hatalmas adatbázis részét is képezheti – rajta keresztül hozzáférhetsz adatbázisokhoz, felugró képeket, írásokat jeleníthetsz meg rajta. Szóval többfunkciós készülékként működhet. Összefoglalásképpen tehát láthatjuk, hogy néhány olyan technológia, ami nálunk csak az elmúlt években jött ki, nagyon hasonlít ahhoz, amit én 1993-ben láttam ezen a hajón. Hallottatok már Dr. Roger Leah, amerikai sebészről, aki implantátumokat távolít el? Egy konferencián tartottam előadást Ausztráliában és a konferencia előtt lehetőségem nyílt együtt ebédelni Dr. Leah-val. Amíg beszélgettünk, elkezdett mesélni nekem egy katonai személyről, akivel ő korábban interjút készített, és aki leírta neki, hogy elvitték egy USA-ban lévő titkos bázisra, ahol a leszállópályán egy földönkívüli űrhajó állt - láthatatlan állapotban. Volt valamilyen működő technológia, amivel megakadályozták, hogy a hajó láthatóvá váljon. A személyzet egyik tagja felvitte őt a hajóba felvezető rámpán. Amikor egy csoportnyi emberrel bejutottak a hajó belsejébe – mind katonai személyek voltak – látott mindent a hajó belsejében és egy ablakon keresztül láthatta az odakint lévő leszállópályát. Amíg odabent tartózkodott, a személyzet egyik tagja megmutatta nekik a hajó belsejét és azt mondta, hogy ez az ablak öt képernyőt foglal magába, öt funkciója van és nagyjából leírta nekik azt az öt funkciót, amit a nőnemű Szürke lény mondott el nekem a hajón. Na most Dr. Leah nem tudott arról, hogy a másnapi előadáson én miről is akartam beszélni – pontosan ugyanerről. Szóval ez megint egy olyan momentum, amikor megerősítő információ érkezik valakitől, akinek szintén hozzáférése volt ilyen jellegű információkhoz.

 

Zajt hallottam mögöttem és megfordultam, mire megláttam egy hibrid lényt – én legalábbis hibridnek láttam – a folyosóról egy részben ember, részben Szürke lény jött elő.

su_24.jpg

Egy halomnyi tablet volt a kezében. Azt hiszem, hamarabb éreztem őt, mint ahogy meghallottam volna. Ez alatt azt értem, hogy mindannyiunk körül van egy elektromos mező, néhányan ezt aurának nevezik, és én éreztem a belőle kiáramló óriási energiakiáradást. Egyszerűen körbeölelt engem ez az energia és megéreztem belőle, hogy ő egy rendkívül erőteljes lény, de ezt pozitív értelemben használom, rendkívüli intelligens volt. Nagyon ijesztő volt számomra érezni ezt a rendkívüli mezőt körülötte. Megpróbáltam kommunikálni vele, és ő képes volt megtartani engem egy alapállapotban. Olyan volt, mintha lelassított volna engem - mint amikor megpróbálnál beszélni, de nem tudsz. Szóval lényegében kontrollálta az elmémet, és csendben tartott engem, míg ő egy másik Szürke lénnyel kommunikált, aki a konzol mellett ült. Aztán kérdezhettem tőle. Azt mondtam neki: „Tudnál valamilyen tanácsot adni az életemre vonatkozóan?" Eléggé véletlenszerűnek tűnhet ez a kérdés, de ezt kérdeztem tőle, mert eléggé nagy hatással volt rám a jelenléte. Mindössze egyetlen szót mondott nekem telepatikusan: „Megerősítés". És ennyi. Aztán megfordult és elsétált. Először eléggé csalódott voltam emiatt, arra gondoltam: „Mire gondolhatott ezzel és vajon mi lehet ennek a jelentősége?" De aztán, ahogy az évek múltak, elkezdtem megerősítéseket gyűjteni, elkezdtem felismerni, hogy egy megtapasztaló számára valószínűleg a legfontosabb kifejezés a „megerősítés". Mert az emberek azt mondhatják: „Oh, honnan tudod, honnan tudhatjuk, hogy te tényleg fent voltál azon az űrhajón? Mondod itt nekünk a történeteidet, de mi honnan tudhatjuk, hogy azok igazak?" Egyetlen módon tudhatjuk. Megerősíthetjük a tapasztalatainkból származó információkat és mindazt, amit ugyanúgy láttak mások, mint ahogy én, felfedezhetünk olyan embereket, akik nagyon specifikus technológiákat láttak és ugyanolyan módon használták azokat, mint ahogy én, és akikkel soha korábban nem találkoztam.

 

A könyvem 32-ik fejezete „Műtét egy földönkívüli kórházban" címmel íródott. 1996-ban történt, amikor felvittek egy űrhajóra. Egy fenomenális technológiáról szeretnék nagyon röviden beszélni, mielőtt rátérnék az előadásom második részére. Felvittek egy űrhajó fedélzetére. Súlyos autóbalesetem volt, majdnem meghaltam, aztán összeszedtem egy borzalmas fertőzést, mert az immunrendszerem nem működött megfelelően és ebbe majdnem belehaltam. Szóval nagyon rossz állapotban voltam. Felvittek a hajóra, bevittek egy helyiségbe, ahol Szürke orvosok voltak és ott volt egy nagy kerek valami, lógott le a mennyezetről, mint a színházi lámpák, csak fények nélkül, csak maga a nagy lemez. Megérintettek valamit, és láthattam, amint egy kerek oszlopban egy jól kivehető csillogó fény jön le a testemhez. Megérintette a testemet a törzsem környékén, felemeltem a fejem, ránéztem a könyökömre és láttam az összes csontomat. A testem többi része, a lábam, viszont teljesen normálisan látszódott. Tehát olyan volt, mintha rajzolnál egy kört és minden, ami a körbe esik, olyanná válik, mint egy röntgen. Váltogatni tudták a csontok, a szervek, az ínszalagok, a kötőszövetek, inak, bármi más között. Megvizsgálták az ereket, hozzáértek a képernyőhöz, amivel irányították ezt és különböző frekvenciák jöttek elő, amelyek megmutattak valami mást. Na most képzeljük el, hogy mekkora fenomenális segítséget jelenthetne ez nekünk. Egy MRI vizsgálat során hosszú időt kell a gépben töltenünk, szörnyű hangot ad ki, csak azért, hogy egyetlen képet tudjon készíteni egy ízület belsejéről. Nemrégiben csináltattam egy ilyet, mert reumás ízületi gyulladásom van, és látni akarták, hogy mi van az ízületem belsejében. Szóval hosszú ideig kellett feküdnöm benn a gépben. Ez viszont olyan egyszerű és tiszta technológia volt. Amikor nemrégiben anyagot kerestem az előadásomhoz rábukkantam, hogy 2013 novemberében az Epson és az Avena gyógyászati cégek az USA-ban bemutattak egy olyan okostömböt, amely lehetővé teszi a nővérek számára, hogy keresztüllássanak a páciensek bőrén és belenézhessenek a beteg érrendszerébe.

su_25.jpg

Vagyis amikor felveszed ezt a Google Glass-hoz hasonló valamit, láthatod az ereket a személy karjában. Merthogy a nővéreknek gyakran problémát okoz megtalálni a vénát. Tudom, mert az enyémet is hosszú ideig tapogatták és csak nehezen sikerült megtalálniuk. Szóval olyasfajta technológiák alkalmazása felé haladunk, amik sokkal kevésbé lesznek invazívak. A jövő technológiája – ha követi azt a vonalat, amit a hozzám hasonló megtapasztalók láttak az űrhajókon – efelé mutat. Dr. Schild és én sokat beszéltünk erről. Ő azt mondta, hogy vagy letöltöttünk valahonnan néhány olyan földönkívüli technológiát, amely ezt az irányvonalat követi, vagy pedig valamiféle megállapodások útján jutottunk hozzájuk, emberek és földönkívüliek közti találkozok során a múltban és talán megegyezések is születtek arról, hogy kereskednek valamivel és így valamilyen módon hozzájutottunk néhány technológiához. Vagy pedig egyszerűen csak a fizikának ugyanazt a vonalát követjük, lassan fejlődik a megértésünk az új fizikáról, ők egyszerűen csak sokkal előrébb tartanak nálunk. És most mi is ebbe az irányba mozdulunk el és azt hiszem, több esetben is illusztráltam ezt az előadás során, hogy lassanként mi is ebbe az irányba haladunk.

 

Oké. Most pedig röviden haladjunk tovább a tudattal kapcsolatos dolgok felé. A telepátia egy multiszenzoros tapasztalás a hajó fedélzetén”. A telepátiáról azt gondoljuk, hogy ez egy üzenet, ami köztem és az előttem lévő székben ülő úriember között történik. Kap egy üzenetet, de ha mások is vannak körülötte, akkor ők is megkaphatják ezt, ha rá vannak hangolódva, vagy ha pszichikus képességekkel rendelkeznek, vagy ha relaxált tudatállapotban vannak, akkor fel tudják venni ők is az üzenetet. Mindannyian megtapasztaltunk már olyan helyzetet, amikor azt mondjuk pl: „Ó, fel kell hívnom a testvéremet." És egy perc múlva csörög a telefon és a testvéred beszél a vonal túlsó végén. Mindannyian megtapasztalunk olyasmiket, amikor tudunk valamiről és aztán kimondják azt, vagy megérkezik a telefonon vagy ilyesmi. De az űrhajóban meg tudod ízlelni a hangokat, és képes vagy hallani az ízeket. Minden a feje tetejére áll. Minden egyetlen konglomerátummá válik és az érzékelés összekeveredik. Vagyis nem csak egyszerűen egy telepatikus üzenetet kapsz. Ez nem így működik. Egy telepatikus tudást küldhetnek át, ami fel van erősítve képek segítségével, illatok segítségével, érzelmek segítségével. Vagyis egy holisztikus képet vagy holisztikus érzést fogsz kapni arról, amit kifejeznek feléd. Különböző módok vannak arra, ahogyan a Szürkék – és néhány más entitás is akiket láttam – telepatikusan működnek.

su_26.jpg

Az első kettő elég hasonló. Hallhatsz megtapasztalókat, akik arról beszélnek, hogy letöltéseket kaptak, nagy mennyiségű információt, amely hirtelen megnyílik számukra az elméjükben és ők eközben azt gondolják: „Ez vajon honnan jött?" Néhány megtapasztaló le tud írni fizikai koncepciókat, vagy egyenleteket, amikkel korábban még soha sem találkozott. Hirtelen megnyílik számukra és ott van. És aztán valahogyan képesek felhasználni vagy kifejezni azt. Információ átvitel – láthattuk korábban, amint a Szürke lény nagy mennyiségű információt helyezett az elmémbe, hogy fel tudjam használni azt. Az én terminológiám szerint a gondolat egy kissé különbözik ettől. Adhatnak neked akár egy egész struktúrát is. Szóval mondjuk van egy tanár, aki felállít egy tantervet arról, hogy mit fog csinálni az osztállyal. A földönkívüliek viszont ebbe bele tudják tenni a saját inputjukat, ötleteiket és könyveket is, mutathatnak egy videót, vagy műalkotást, vagy bármit. Szóval a gondolatbeültetés ahhoz hasonlít, mint amikor azt mondod: „Beleteszem az elmédbe, hogy aztán kibonthasd." Tehát ez egy többrétegű adatáramlás. Megtapasztaltam olyat, hogy egyszerre három áramlásból érkezett felém az információ. Amikor egymással beszélünk az egy az egyben történik. Csak az én hangomat hallod, a másik ember pedig válaszolhat erre. Ez egy az egyben történik. Ők viszont tudnak neked három különböző forrásból információt küldeni, ami három különböző szinten, három különböző módon képes számodra magyarázattal szolgálni – egy időben. Léteznek telepatikus akcentusok. A férjem dán – a szülei dánok – mi Új-Zélandon élünk, úgyhogy ő most hazajött ide meglátogatni a családját. De lehet hallani, hogy ahogy ő beszél dánul és ahogy az unokatestvérei beszélnek dánul, az egy kicsit különbözik. Tehát megvan ez a kis akcentus. Felismerheted ezt például a skótokon is. Tehát különböző entitások, különböző fajok esetében halvány különbségeket fedezhetsz fel a telepatikus kapcsolódás során és ez észrevehető. Aztán van egy olyasmi, amit én csak "halászat"-nak hívok, amikor is ha megpróbálnak elmagyarázni neked egy koncepciót és te nem érted, hogy mit akarnak elmagyarázni, akkor ők csak rázoomolnak az elmédre és keresnek benne egy olyan terminológiát, ami passzol hozzád és visszatükrözik azt a terminológiát a számodra. Ily módon meg fogod érteni, mit akartak kifejezni. Például volt egy olyan eset, amikor a Szürke lény a galaxist bemutató képernyőn mutatta nekem a nukleáris robbanásokat és azt mondta: „Azért mutatom meg neked ezt, mert..." és ekkor én nem értettem azt a kifejezést, amit el akart mondani nekem. Úgyhogy belépett az elmémbe, kihúzta onnan azt a kifejezést, ami azon nyomban kiváltotta belőlem a kívánt reakciót. Ezt úgy értem, hogy rögtön nagyon elkötelezetten anti-nukleárisnak éreztem magam tőle. Szóval "kihalászott” egy kifejezést az elmédből. Rostálás. Azt jelenti, hogy amikor információt adnak át neked, látják, hogy egy kicsit le vagy lassulva, nem tudod felvenni a sebességet, így aztán átdobnak neked egy nagy rakás információt. A tudatos elméd elkezdi nagy sebességgel feldolgozni-feldolgozni-feldolgozni ezeket az adatokat és aztán egyszer csak telítődsz vele és ekkor ezek eltűnnek a tudatalattidban. És azon a ponton, amikor ez megtörténik, azt mondják: „Oké, most már elég információt kaptál." És ők tudják, hogy egy későbbi alkalommal mindez elő fog majd bukkanni a tudatalattidból. Többszörös telepatikus üzenetküldés – ez egy újabb terminológia a telepátia egy másik módjára a hajón. Ekkor valaki – lehet akár egy Szürke lény is – tart egy előadást több embernek és miközben ez zajlik, rájön, hogy valaki lemaradt valamiről. Merthogy mindannyian különböző dolgokat fogunk fel abból, mikor egy személy beszél, ő pedig rájön, hogy valaki valamiről lemaradt. Az előadás végén összesíti mindezt az elméjében és egyszerűen csak átdobja az egészet. Szóval ez az úriember megkapja azt, amiről lemaradt, ez a hölgy megkapja azt, amiről ő lemaradt, és az az úriember szintén megkapja amiről ő lemaradt, így mindenki a teljes adatmennyiség birtokában távozik. És az utolsó mód – amit már említettem korábban – a kizárás. Ha egymáshoz beszélünk és ki akarunk zárni valakit, suttognunk kell. Ők viszont képesek egyszerűen csak blokkolni a közönség egész szekcióját, telepatikusan. Ez olyan, mintha instrukciót adnának neked, hogy nem hallhatod ezt és ezt, a másik fele a közönségnek viszont hallhatja. Vagyis ez a kizárás arra vonatkozik, hogy képesek manipulálni, hogy ki és mit hallhat.

 

Most pedig szeretnék rátérni egy olyan tapasztalatomra, amikor egy hét éves kisgyereket figyeltem meg, akit néhány fenomenális elmetechnikára tanítottak egy űrhajón. 27-ik fejezet – „Az elme gyermekei – az agy USB-ként való használata”. Ez 1990-ben történt. A gyermek egy speciális székben ült, aminek gumírozott karfái voltak, valami olyasmi, ami összekapcsolta az elektromos mezejét a hajón lévő számítógépek tudatával. Szóval ez a kisgyerek ott ült a székben, karjai pedig ezeken a párnákon nyugodtak. Egy képernyő volt mögötte - nem előtte, hanem mögötte. És azt gondoltam, hogy ez egy kicsit fura. Nem tudtam, hogy a képernyő miért mögötte van, de nem sokkal később rájöttem, hogy miért. A Szürke lény, aki ezzel a kisgyermekkel dolgozott, azt mondta neki, hogy most egy egész információkészletet fog átadni neki. Egy egész kupacnyi információt. Szóval ez az információkupac tartalmazhat képeket mondjuk az űrről. Több száz kép tartozhat egy ilyen kupacba. Vagy például a Szürke lény választása eshet mondjuk a virágokra, a Földön termő virágokra és több száz képet adhat át a gyereknek a virágokról, több száz képet galaxisokról, vagy hegységekről.

su_27.jpg

De ekkor egy instrukciót is adott a gyermeknek: „Most pedig újra kell rendezned őket." Szóval mondjuk azokat, amik a sorozatban a 10-es és az 50-es számmal szerepeltek, azt tedd az elejére. Az információkupacból, ami hegységekről készült képeket tartalmazott, szeretném, hogy a 66-os és a 197-es számút tennéd az elejére, stb. A kép tetején tehát ott látható a Szürke lény, aki telepatikusan információkészleteket továbbít a gyermeknek. Ő újrakonfigurálja az információkészletet a Szürke lénytől kapott instrukciók alapján, majd a gyerek telepatikusan elküldi az adatkészletet a számítógépnek és ezt követően a képernyőn megjelenik az összes adat újrarendezve. A Szürke lény átnézi - én is láttam őket - és leellenőrzi, hogy a gyerek vajon a helyes sorrendben rakta-e össze az adatokat.

su_28.jpg

Nos, tehát ez egy hét éves embergyerek volt, akinek fenomenális elmeképességeket tanítottak a tudathoz való telepatikus kapcsolódásról. Ugyanakkor ez nem csak erről szólt. Amikor a Szürke lény továbbította a gyermeknek az adatkészletet, frekvenciaként továbbította őket. A képen a különböző színek egyszerűen csak frekvenciákat jelölnek.

su_29.jpg

Szóval nem egyszerűen csak a teljes képeket továbbította, hanem egy részletes programot is átadott és a gyermek regisztrálta az összes beérkező frekvenciát. És akkor itt térnék rá egy másik tényezőre is, ami folyamatosan jelen van a hajón. Frekvenciák és energia. A hajón minden frekvenciákkal és energiával áll kapcsolatban. A gyermek ezt követően továbbította a frekvenciákat és a programot, amit aztán az organikus számítógép képekké konvertált.

 

Ezt valószínűleg egy kicsit nehezebb lesz majd megérteni. A könyvemben azt írom erről: "Az információ frekvenciaként lett továbbítva, amit az elme mentálisan képek formájában lát." Szóval amíg emberként vagy fent egy hajón és nem tanítják meg neked azt, hogy hogyan dolgozz ezekkel a frekvenciákkal és energiákkal úgy, ahogy ez a gyermek tette, addig nem leszel képes erre. Tehát embergyerekeket visznek fel a hajókra és fejlett elmetechnikákat, az adatok fejlett manipulációját, valamint a frekvenciák és az energiák használatát tanítják meg nekik. Dr. Rudy Schild azt írja: "Ez a fejezet számomra bámulatos megerősítése annak, amit megértettem az idegen űrhajókban történő információfeldolgozás kvantum hologram formulációjáról." Ha hazamész és otthon beírod a Google-ba a "kvantum hologram" kifejezést, továbbá Dr. Edgar Mitchell nevét, bámulatos anyagokat fogsz találni Dr. Rudy Schild-től és Dr. Edgar Mitchell-től, egykori amerikai űrhajóstól a kvantum hologram témájában és hogy mindez hogyan kapcsolódik a tudatossághoz.

 

A cikk itt folytatódik:

http://goodethungary.blog.hu/9999/12/31/suzanne_hansen_foldonkivuli_kontaktus_es_a_dualis_lelekkapcsolat_3_resz

A cikk előző része itt olvasható:

http://goodethungary.blog.hu/9999/12/31/suzanne_hansen_foldonkivuli_kontaktus_es_a_dualis_lelekkapcsolat_1_resz